Az egyházközség története 1900-tól 1948-ig jegyzőkönyv másolatok alapján
(Az eredeti jegyzőkönyvek az egyházi levéltárban megtalálhatók évek szerint csoportosítva.)
Nagyon megörültem, amikor megtaláltam azt a könyvet, amiből az itt következő tényeket, adatokat vettem. Jegyzőkönyv másolatok ezek. A könyv elején semmiféle adatot, címet, elnevezést nem találtam, rögtön az első oldalon tömött sorokban elkezd írni Petrássy Szilárd. A név szerint ismert papok sorában ő a 11. 1898. február 23-tól 1936. január 26-áig szolgál az egyházközségben. Nagyon gondosan, szép kézírással vezeti a könyvet, amit 1900. július 29-én kezd el, és 1936. január 26-án bekövetkező haláláig ír.
Utódja Babej Béla (1936. augusztus 1-től 1974. március 1-ig szolgál községünkben) folytatja a könyvet 1948-ig.
Érdekesség, hogy az írás magyar nyelvű, a pecsét, amit használ cirill betűs. Az 1901. szeptember 10-én dátumozott költségvetésre 2 pecsét kerül, az előbb említett cirill betűs, s mellette egy másik, magyar betűkkel, a következő felirattal:
„Kéty község Abaúj-Torna megyében”. A pecsétek lenyomata a 8. sz. Függelékben találhatóak.
A jegyzőkönyvekhez nem kapcsolódik, mégis érdekes, s a kort tükröző szelvényt találtam a könyvben, melyen kérik Telenka János keresztlevelének kiadását. A hátoldalon a következő írás szerepel: „mielőbb megküldeni zsidó ügyben (1939. IV. t.c. értelmében) bélyegmentesen Szül. Szárazkéken 1850-60 körül ismeretlen szülőktől.”
Visszakanyarodva a jegyzőkönyvekhez, igyekszem kiragadni olyan részeket, amelyek bemutatják az akkori egyházközségi gondokat, örömöket, s azt is, hogy mit, mikor és hogyan tettek. A jegyzőkönyvek között bevétel – kiadás oldalakat is találunk. Érdekes lenne az előforduló neveket vizsgálni, s összehasonlítani a ma itt élő emberek neveivel, de ez egy másik dolgozat témája lenne.
Sokszor találkoztam címszóként a táblázat felett a „Kivetés” szóval, ami azt tükrözi, hogy az egyházközség tagjainak földjük után mekkora összeget kellett az egyház részére fizetni.
Hogy láttassam, milyen szépek ezek a jegyzőkönyvek, fénymásolatot készíttettem, melyen a pecsétek is látszanak. 9. sz. Függelék.
A továbbiakban olyan részeket emelek ki, amelyek az akkori templommal, paróchiával kapcsolatos, vagy egy-egy érdekes bevétel, vagy kiadás.
A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy nagyon tevékeny életet élt Petrássy Szilárd, feleségével Rokiczki Ilonával együtt, s azon dolgoztak, hogy a templom, a paróchia és a környezet is egyre jobb állapotba kerüljön. Mindezt nem ketten, hanem az egyházközség tagjaival cselekedték. Láthatjuk, hogy egy-egy feladatot mindig más-más személyre bíztak. Így vált élővé és tevékennyé az egyházközség ami javadalmának elfoglalásakor eléggé „elhanyagolt”. Mindezt szépen összegzi az 1934-es canonica visitációs irat is.
1900. július 27-én „villámbeütés következtében” a templom tornya leég, ez sürgős megoldandó feladat elé állítja az egyházközséget. Petrássy Szilárd, aki 1898. február 23-án lett ide kinevezve, fiatalos lendülettel kezd hozzá a munkálatokhoz. Legelőször felméri a templom állapotát a képviselő testülettel, ami lesújtó. Olvashatjuk a jegyzőkönyvben: - a festés „oly gyarló, hogy szobafestéssel sem versenyezhet”, a templom alja közönséges deszkával van borítva, az ablakok „oly ósdiak, hogy nem méltók Isten házához”, és nincs ikonosztáz sem. Feladat még a boltozaton látható repedés megvizsgáltatása „állammérnökkel” és szakértő általi rendbe hozatala.
Hogy a templomtorony arányos legyen a templommal, másfél méterrel megemelik.
Átgondolják ezen munkálatok anyagi oldalát is. Kölcsönt vesznek fel az eperjesi egyházmegyétől. 2000 korona, „költségvetés útján kivettetik a templom fenntartóira”.
A kivetést a következőképpen oldják meg: minden 1/8 telkes földbirtokosra 20 korona a kivetendő összeg. A fíliákban élőkre a kivetés 1/8 telek után 10 korona. A bereti, fáji, valamint devecseri görög katolikus hívek tekintettel szegénységükre, a templomépítési költségek alól felmentetnek, hasonlóan a tanyákon lakó cselédek is.
Nagyon alapos, mindenre kiterjedő szerződést kötnek Tekintetes Kladek János építési vállalkozóval. Ebben a szerződésben felsorolják mit, és hogyan kell a vállalkozónak elkészíteni, sőt azt is belefoglalják, hogy a netalán előforduló hibákat 3 év múlva is köteles kijavítani. Pontosan megegyeznek a kifizetendő összegről, arról is, hogy milyen munkálatok elvégzése után hány %-ot fizetnek ebből ki.
Kitér ez a szerződés arra is, hogy hol, milyen körülmények között fognak lakni a mesterek az építkezés ideje alatt, élelmezésükről, és a segédmunkáról is önmaguknak kell gondoskodni.
Úgy tűnik, paróchus úr meg lehetett elégedve a vállalkozó munkájával, mert még ebben az évben pótlólagos megállapodást köt, a paróchia tetőzetének kijavítására, tornác kiramittal történő lerakására. A templom belső rendbe hozását, s teljes felszerelését 1903-ra tervezik. Mivel a kivetésből befolyt összeg kevés, minden 1/8 telkes gazdára még 6 korona költség kivettetik.
Érdekes oldalak következnek itt: „Számadási kivonat a kéttyi gk. Egyház 1901. évi vagyonkezeléséről”. A 10. számú Függelékben elhelyezett fénymásolatban látszik, hogy nevek vannak felsorolva, mellette dátum, kinek, mikor, hány %-ra adott kölcsön az egyház, és mennyi összeget, s ezek után mennyi járandóságot (kamatot) fizetett be. Pl. Bolha Anna, özv. Arnóczki Mihályné 1876. XII. hó 30-án 6 % jótállással 200 koronát kapott az egyháztól, ezután 12 koronát fizetett be 1901-ben. Közben a Bevétel oldalon a visszafizetés is szemmel követhető, pl.: Girhiny György 1903. II. 5-én tőketartozás visszafizetése 160 K.
A továbbiakban a pénztár másolatokban a vagyon következőképpen áll össze.
A bevétel – kiadás különbözete a készpénz + hozzá számítják a tőkepénzt (ami a kiadott összegek) + a hátralék (a kölcsön kapott összeg után be nem fizetett összeg).
Petrássy Szilárd vezetésével a képviselőtestület állandóan munkálkodik, évről évre észreveszi, és ki is javítja a fennálló hiányosságokat. 1904-ben a paróchián új kutat építenek (ami még most is jó állapotban van). A szükséges követ Rakacáról szállítják (20 km-re fekszik tőlünk). Minden igavonó állattal rendelkező köteles 2-szer fordulni, vagy kiválthatja ezt 8-8 koronával.
1905-ben a templom déli oldalán lévő kőfal leomlik, ennek rendbehozatala a cél. Siroki András kántor van megbízva a kőfal felépítésének megszervezésével. 1907-ben a paróchia renoválása válik szükségessé.
Miután a templom és a paróchia épülete is rendbe tétetett, több bejegyzést találtam arról, hogy a felszerelést is újítják. Új lobogók készülnek zöld színben. Misemondó ruha rendeltetik fehér színben.
A paróchia mellett állt az iskola, ennek karbantartása is az egyházközség feladata. 1907-ben új pléhhel fedik be a tetejét.
Az 1907-ben készített jegyzőkönyv után legközelebb 1931-ben íródik újra jegyzőkönyv. A két dátum között folytatódik a Bevétel és Kiadás gondos vezetése. Mindenhol hitelesítve 3-4 ember aláírásával.
Az egyházközség rendelkezett földekkel is, a bevétel és kiadás oldalakon sokszor szerepel a földekkel kapcsolatos adat. A termény tárolására új magtárat kellett felállítani, a csűrt* pedig renoválni kellett. A termésnek learatása, betakarítása, kigépeltetése mint kiadási költség szerepel.
Többször találkozom ajándékozással, amikor minden kivetés nélkül egy tag felajánl pénzösszeget az egyházközségnek.
1911-ben 11-es sorszám alatt szerepel özv. Lukács Anna hagyatéka. Ilyen hagyatékozás később is előfordul az évek során.
1911-ben vásárolták azt a „díszmisemondó” ruhát Rékasy Benedek cégénél, ami ma már majdnem 100 éves és viszonylag jó állapotban van, igaz a hívek kérésére ma már nem az ünnepi liturgiákon használatos.
Az 1912-es kiadásból megtudjuk, hogy a kassai „Püspök Úr Őméltósága” meglátogatta az egyházközséget, mely költséggel járt (pontos kiadás a jegyzőkönyvben).
Még 1913-ban a ma kántornak nevezett énekvezetőt Éneklészként említik. Láthatjuk a kiadásból, hogy róla is gondoskodik az egyházközség, hiszen a határszentelésért kap 2 K-t, s a búcsútartási költségeihez is hozzájárulnak 2 K-val.
1914-ben megtudjuk, hogy Firtkó János kántori teendők végzéséért kap fizetést. A könyvből is látható, hogy itt a háború. Szt. Antal perselyéből kiadnak 34 K-t a hadba vonultak felsegélyezésére. Későbbiekben is előfordul kiadás, ill. bevétel hadi célokra a hívektől. Majd az egyházközség hadikölcsönt jegyez 1915-ben. 1914-től a hadba vonultakról, a hadi árvákról, felvidéki háború okozta károsultakról gondoskodik a Szárazkéki Egyház. A templom földjébe folyamatosan vetnek – nem áll meg az élet a háború miatt – a földműveléssel kapcsolatos kiadás és bevétel mindig megemlítődik. Búza, árpa vétele, eladása, s a szalmát, lóherét is értékesítik. A templom és parókia körüli kisebb javítások is folytatódnak.
A névváltozás is nyomon követhető, 1905-ben még Kétty néven van bejegyzés, ugyanebben az évben a kút építésénél már Kék név említődik, a továbbiakban Szárazkék néven szerepel falunk.
Az 1913-14-es években láttuk, hogy a kántor-tanítót éneklész helyettesíti, mert ő a harctéren van. 1918-ban 2 helyettest is találok Prekop M. és Firtko J., kántor hiányában tiszteletdíjat kapnak.
Fontosnak tartotta a szépen végzett liturgiákat Petrássy Szilárd, hiszen még ebben az évben vásárol „Melles” énekeskönyvet, zsoltár könyvet, magyar nyelvű apostoli könyvet és Evangéliumot.
1912-től 2 pecsétlenyomatot találtam a kiadás oldalakon. Az egyházközség pecsétjét, ami ruszin feliratú és a Csereháti Gör. Kath. Alesperesi Hivatal pecsétjét magyar felirattal. Innen kezdve 1917-ig minden év így van hitelesítve. Petrássy Szilárd neve alatt „lelkész ker. esperes” címzés található. 1921-ben a neve alatt „érd. esperes paróchus lelkész” a titulus, és itt Kobuliczky Cyrill kerületi esperes láttamozta a kiadás oldalt 1922. jún. 27-én.
Láthatjuk az 1922-es kiadásokat, hogy Petrássy Szilárd, mint gondos jó gazda őrködik a templom, kántorlak, paróchia + melléképületek állagának rendben tartásán, de látszik, hogy egyébre is kiterjed a figyelme. Hivatalos ügyeket intéz, megköti a szükséges biztosításokat. Feltűnő, hogy az épületek rendben tartása mennyire fontos. Tudnunk kell, hogy ebben az időben seholsem találkozom lelkészi fizetéssel, csupán oltárbor, proszfora címen van bevétele az egyházközségtől – ami rögtön kiadás is. Az igazi jövedelme a gazdálkodásból származik. Vannak egyházi földek, ennek beművelése és a termés eladása ill. állattal feletetése az a jövedelem, ami biztosítja a helybeli pap megélhetését.
1923-tól 1929-ig minden évet aláírt a kerületi esperes Kobuliczky Cyrill, az 1928-as évet „Rendben találtatott” bejegyzéssel látta el.
1928-as évben megtudhatjuk, hogy a kerületünkben lévő Szikszón templomot szeretnének építeni, ezért a gyűjtés összegét beküldik az Adminisztratúra központjába.
24 év kimaradás után 1931 II. 8-án újra találunk egy jegyzőkönyvet. A paróchia kerítésének kijavítását beszélik meg, s a templom mellett lévő példánykert bekerítésének módját. Itt a jegyzőkönyv végén egy érdekes utóiratot jegyeztek be: „A képviselő testület tiltakozik egyhangúan az ellen, hogy a tanteremben bármiféle színdarabok mulatságok tartassanak csak a hazafias előadások tartását engedi meg.”
Az 1933-as kivetés az első az évek során, amikor tömegesen nem teljesítik a rájuk eső részt. Szembetűnő, hogy a kevesebb adót fizetők közül kerül ki az a 20 ember, aki 1934-ben teljesíti a ráeső % befizetését. Mindez a gazdasági válság miatt történhetett.
A levéltárban találtam – „A szárazkéki gör. Kat. Egyház levéltára 1934-évi állapotáról” – c. iratot, mely átfogó képet ad a szárazkéki egyház számos területéről.
Az iratköteg hátoldalán ceruzával ráírva „Canonica Visitáció! egyházi levéltárak”.
1936. januárjában meghal az akkor 72 éves Petrássy Szilárd. Nagyon jó, hogy elkészítette ezt az iratot, így a következő pap tisztán látását is elősegítette.
A következő pontokat részletezi:
I.Templom
II.Lelkészi lak és gazd. épületek
III.A lelk. lak fundus – instruktus tárgyai
IV.Paróchia könyvtár
V.Az egyház anyakönyvei
VI.Lelkészi hivatalos könyvek
VII.Hivatalos levéltár
VIII.Misealapítványokról és keresztalapítványokról okmányok
Eperjesi em. „Kegyes-alapokban” lévő, s ott kezelt pénzösszegek
IX.A templom ingatlana
X.A templom pénzvagyona tőkékben és készpénzben
XI.Ab. Baktai harangláb
XII.Gagyapáti harangláb
XIII.Gagyapáti volt gadnai filiaegyháznak átcsatolása a sz.kéki egyházhoz
AJÁNLOM AZ OLDALT
